A Méliusz Rádió 2004. október 31-én az ORTT-vel kötött megállapodás értelmében kezdte meg adását.A rádió beindítását hároméves előkészítő munka előzte meg. Fő szempont volt, hogy a kommunikációs szakon tanulóknak gyakorlati képzést biztosítson. Másik fontos szempont volt, hogy a rádió összhangban legyen az alapító, és fenntartó Főiskola értékrendjével, valamint Debrecen múltjával és hagyományaival.

A műsorok szerkesztését a Főiskola tanulói végzik. A rádiós szakirányt választó hallgatók napi tizenhat órás adásidőben, reggel hattól este tíz óráig vannak beosztva. Munkájukat felelős szerkesztők segítik, a főszerkesztő Csorba Péter irányításával. A tanulók, így (egy rövid alapozó képzés után) élesben ismerkedhetnek meg a műsorkészítéssel.

Cikk a Deol.hu-ról 2005-ből:

Egyéves a Méliusz Rádió

 

Értékközvetítés, megkülönböztethetőség és a kommunikáció szakos hallgatók gyakorlati oktatása. Ezeknek a kívánalmaknak akar megfelelni a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Méliusz Rádiója, amely tavaly október 31-én, a reformáció emléknapján szólalt meg először, így a napokban ünnepelte egyéves születésnapját. Ebből az alkalomból Nagy Zoltánnal, a főiskola docensével, és a kommunikáció szakon belül működő rádió szakirány felelősével fújtuk el a médium képzeletbeli tortáját díszítő gyertyát.

– Milyen célok fogalmazódtak meg Önökben, amikor beindították a 88 Mhz-en fogható református szellemiségű kisközösségi rádiót?

– Hároméves előkészítő munka előzte meg az ötlettől az első megszólalásig a rádió létrejöttét. Eközben mindvégig három szempontot tartottunk szem előtt. Elsődleges volt, hogy a rádió szakirányt választó kommunikáció szakosoknak megfelelő gyakorlati oktatást tudjunk biztosítani. Így a Méliusz Rádió az ország első tanrádiója, ahol a hallgatók önállóan műsort készítenek, és a gyakorlat képzés háttere itt „házon belül”, a főiskola alagsorában létrehozott stúdióban valósul meg, ugyanakkor a nyilvánosság előtt. Ezáltal a kimondott szó felelősségét is megtanulják.

 

A gyakorlati oktatás mellett az értékközvetítést és a megkülönböztethetőséget tűztük zászlónkra. Nem akarunk beszállni a helyi rádiós piac versenyébe, olyan értéket akarunk közvetíteni, ami méltó a református egyház szellemiségéhez és a cívisváros múltjához. Másrészt azt szeretnénk, ha a valaki a rádióra hangol – már interneten is lehetséges –, olyan prózai és zenei kínálatot fogjon, ami máshol nincs meg.

– Hogyan épül fel a műsorszerkezet?

– Napi 16 órás műsort szolgáltatunk, több sávval. A reggeli műsort követően a Református délelőtt jelentkezik, majd 15 óráig szól az oldottabb hangvételű Délutáni szieszta, 19 óráig ismétlő adásokat sugárzunk, amit azután az Esti szieszta követ. Óránként hírösszefoglalót adunk, közötte félóránként rövid híreket. A napok többségében tematikus műsorok készülnek, aktuális eseményeket, témákat a stúdióba meghívott szakértő vendégekkel, vagy külső helyszínen felvett beszélgetésekkel járunk körbe. Nagyon színes a paletta. A hallgatói önkormányzat órájától, a lelkészportrén át, az egyháztörténeti, ifjúsági műsorig a legkülönfélébb témák kerülnek terítékre. Hétvégén némiképp eltér a műsorstruktúra. Aki hétköznap nem volt rádió közelben, az szombaton meghallgathatja a hét legérdekesebb beszélgetéseit, természetesen új műsorelemek kíséretében. Vasárnap az egyházi történések kapnak teret, rendszeresen közvetítjük a nagytemplomi istentiszteletet, és a gyülekezetek életéről is hírt adunk. Ilyenkor a zenei kínálat is alkalmazkodik a műsorokhoz, hét közben, pedig változatos, a műsorok jellegéhez igazodó zenék szólnak. Ebbe belefér a Queen, vagy a ’60-70-es évek zenéje, de a rádió szellemiségét tükröző beszélgetések nem bírják el például a rap-et, techno-t, metal-t.

 

– Milyen mértékben felügyelik a diákok munkáját, és hogyan áll össze a stáb?

– A Méliusz Rádió főszerkesztője Csorba Péter, a főiskola főigazgatója, a média szaktanácsadónk Tóth Károly, aki egyben a MÚOSZ alelnöke. A napi műsorokért már több éve a pályán dolgozó újságírók felelnek. Segítségükkel dolgoznak a hallgatók, akik másodév után választanak szakirányt. Amíg nem volt Méliusz Rádió, a fiatalok külső helyszíneken töltötték le a gyakorlatukat, ahol legtöbbször „láb alatt” voltak, vagy nem is akartak dolgozni. Itt viszont szem előtt is vannak, és munkát is kapnak. Ezáltal rá vannak kényszerülve, hogy a rádiós műsorkészítés minden elemét önállóan gyakorolják. Nem teremben, nem szemináriumi körülmények között zajlik tehát a gyakorlati oktatás, hanem élesben. A hallgatók maguk írják, és olvassák be a híreket, rájönnek ez mekkora felelősség. Felkészülnek egy adott témára, stúdióbeszélgetésre, kimennek helyszínre, interjúkat, hangképeket, tudósításokat készítenek, montíroznak, adásmenetet gyártanak.

– Mennyire élnek a diákok ezzel a lehetőséggel? Hiszen a reggeli műsorvezetőnek nagyon korán kell kelnie, márpedig a főiskolai hallgatók nem erről híresek.

– Meglepő, hogy a diákok tudomásul vették: a rádió a hét minden napjáról szól, beleértve a korai kelést, a késő esti munkavégzést, a hétvégi, és ünnepnapi munkát. A hallgatók tömbösítve töltik le a rádiós ismeretekhez szükséges gyakorlati óraszámot. Egyszerre három-öt tanuló van beosztva, így tudnak egymás keze alá dolgozni. A létszám növekedésével arányosan – idén 165 első éves kommunikáció szakost vettünk fel – egyre többen választják ezt a szakirányt. Érdekesnek tartják, hiszen a rádiózásban, mint személyiség is jelen vannak, hallatják a hangjukat – ez a szakma egyfajta exhibicionizmust is feltételez. Megtanulhatják az írást, a beszédet, így csak addig kötelezik el magukat a rádió mellett, amíg ide járnak, utána ezzel a munícióval nyugodtan mehetnek laphoz, televízióhoz is. Úgy vélem, ha valaki kap egy jogosítványt, az azt jelenti, vezethet autót, de nem egyenlő azzal, hogy jól tud vezetni. Aki a főiskolán ilyen gyakorlati háttérrel kapja meg a „jogosítványát”, azt már nyugodtan a forgalomba lehet engedni.

 

Kapcsolódó linkek:

Méliusz Rádió:

www.meliuszradio.hu